hzablog

A fűtési megoldásokról

Az elsősorban fűtést szolgáló berendezések közül egyik legolcsóbb és kevésbé jelentős szereplő a kondenzációs gázkazán. Takarékosnak mondható, energiavesztesége is kicsi, de mivel megújuló energiát nem hasznosít, csak a tisztább füstgáza miatt nevezhetjük „környezetbarátabbnak” az alacsony-, vagy állandó hőmérsékletű gázkazánokkal összevetve.

A másik, talán meglepőbb következtetés az, hogy ugyan a legtakarékosabb fűtési és HMV készítési rendszernek a talajszondás vagy a talajvízzel működő hőszivattyúk bizonyulnak, de alig múlják felül a második helyezett pelletkazán primerenergia-szükségletét. A levegő-víz rendszerű hőszivattyú primerenergia-igénye pedig majdnem megegyezik a kondenzációs gázkazánokéval.

Tudjuk, hogy a hőszivattyú működtetéséhez betáplált 1 egységnyi villamos áramhoz 2,5 egységnyi energiát kell előállítani a villamos erőművekben. Mivel majdnem ennyi primerenergia szükséges a pelletkazán üzemeltetéséhez is, ezért még a kiváló, 4,5 COP értékű hőszivattyúknak sincsen valós, globális környezetvédelmi hasznuk; az ennél alacsonyabb jósági fokú berendezések pedig közvetve több energiát használnak el, mint amennyit rendelkezésünkre bocsátanak. A gázmotoros hőszivattyúk jó kompromisszumnak tűnnek, de áruk ezeknek is nagyon magas, és a földgáz – mint már említettem – sem megújuló energia.

A két, leginkább környezet- és egyben pénztárcabarát fűtési technológiát a „hagyományos” tüzelőanyaggal működő faelgázosító és pellettüzelésű kazánok tudhatják magukénak. A pellettüzelésű kazánt – bár a fapellet drágább, mint a tűzifa – azért tartom picit jobb megoldásnak, mert a tüzelőanyag utánpótlása is automatizálható.

Használati melegvíz előállítása

A mindennapjainkban használt meleg víz – megfelelően hőszigetelt szerkezetek esetén – az éves rezsiköltség legnagyobb tétele, a víz- és csatornadíjat nem is számolva. Általában a fűtési rendszerrel összekötve üzemel, amit – hogy a kazánok csúcsteljesítményét, és ezzel a beépítendő kazán árát is csökkenthessük – célszerű indirekt víztárolókkal megoldani.

Ha ilyen rendszerű melegvíz-termelésen törjük a fejünket, érdemes kettő hőcserélővel felszerelt és szoláris HMV termelésre méretezett tárolót beszerezni. Ugyanis az éves szinten elfogyasztott energia jó része előállítható napkollektorokkal. A felületes számítások alapján jelentős energiamegtakarításra tehetünk így szert, annak ellenére, hogy a napkollektoros rendszerek megtérülési ideje 10-12 év.

Szellőzés

Ezt tartom az elsődleges és legfontosabb beruházásnak, a légtömör nyílászárókkal rendelkező lakóépületek elengedhetetlen tartozéka kellene hogy legyen valamilyen légcserélő rendszer. A hővisszanyeréses szellőztetés megoldása során kicsiny nyereség érhető el, de a friss levegő kedvező élettani és közérzetet javító hatása miatt nem is szabadna gondolkozni gazdaságosságán.

Villamosáram magáncélú termelése

A házi szélkerekek a magyarországi szélviszonyok, a napelemek a technológiai színvonaluk és áruk miatt ma nem tekinthetőek rentábilis befektetésnek. Megtérülési idejük szélgenerátor esetében 10 év körül, napelemek esetében 15-20 év körül alakul. Ugyan kedvező „pszichológiai” hatásuk van a tulajdonosra, de csak olyan helyzetben érdemes ilyen áramtermelésbe belefogni, ha az időszakosan fellépő villamosáram-igény jelentkezésének közelében nem található használatra alkalmas elektromos vezeték.

Következtetések

A mintául szolgáló épület esetében az épületgépészet felújítására pellet vagy faelgázosító kazán, napkollektoros használati melegvíz-előállítás javasolható. A szellőztetést az épület hőszigetelésével és a nyílászárócserékkel egyszerre kell megoldani, és ebben az esetben célszerű hővisszanyerésre alkalmas szellőztető központot választani. Ha külső árnyékolással nem lehet megoldani a nyári túlmelegedés elleni védelmet, akkor aktív hűtésnek a talajszondában lehűtött hűtőközeg falfűtés-csövekben való áramoltatását a legolcsóbb alkalmazni. Egyéni villamosáram-termelést nem érdemes megvalósítani a hosszú megtérülési idő miatt.