hzablog

Az ember legalapvetőbb szükséglete a levegőhöz, azon belül is a megfelelő mennyiségű oxigénhez való hozzájutás. Étel nélkül akár hetekig, víz nélkül napokig kibírjuk; az élethez szintén nélkülözhetetlen oxigént azonban csupán pár percig nélkülözhetjük tartós károsodás elszenvedése nélkül.

Friss levegőre az épületeken belül is szükségünk van. Anyagcserénk a belélegzett oxigént elégeti; a számunkra használhatatlan nitrogénen kívül széndioxidot és vízgőzt lélegzünk ki. Pára szabadul fel, miközben a kiteregetett ruháink száradnak, párát termelnek a szobanövényeink a fotoszintézis során felhasznált öntözővízből. Vízgőz keletkezik mosogatáskor, mosáskor, tisztálkodáskor. Ha nem szellőztetünk, azaz nem cseréljük az elhasznált levegőt megfelelő rendszerességgel: felgyülemlik az épületben keletkező CO₂, a talaj repedéseiből a földszintre beszivárgó radon, az építőanyagokból, TV-ből, számítógépből, a könyvespolcokon tárolt házi könyvtárunkból felszabaduló oldószerek, méreganyagok, és a lebegő por. Megfelelő hőszigetelésű épületünkből még a vízgőztartalom sem tud kijutni. Ilyenkor fájdul meg a fejünk, levert hangulatunk lesz és a tapasztalatok alapján a betegségekre is hajlamosabbak leszünk. Ezt a jelenséget angol rövidítése nyomán SBS-nek, magyarul beteg épület szindrómának⁸ nevezzük.

Sajnos a magyar építőipari gyakorlatban még alig-alig ismert a légtechnika fontossága. Társasház építéseknél – ahol az épületgépész tervezői közreműködése elkerülhetetlen – még kevésbé rossz a helyzet, de magánépítkezéseken gyakran előfordul, hogy senki sem gondol a friss levegő utánpótlásának szükségességére. Gyakorlatilag előbb szerelnek be split klímát az épületbe, minthogy az egyik legalapvetőbb emberi szükségletet kielégítenék.

Ebben a fejezetben a központi szellőzőműveket mutatom be: ezek olcsón üzemeltethető, egyszerűen szabályozható szellőztetési alternatívák, amellyel nem mellékesen legalább az üzemeltetéshez szükséges energiát megtakaríthatjuk. Mivel a központi szellőzőművek mellett szükség lehet aktív léghűtésre is a magasabb igényszint miatt, néhány energiatakarékos hűtési megoldást is körüljárok; valamint elemzem az egyik legegyszerűbb, akár házilag is megépíthető szoláris „energianyerésre” alkalmas gépészeti berendezést, a csőkollektort.

Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a nyári hővédelem a leggazdaságosabban még mindig csak az építészeti jellegű, külső árnyékoló szerkezetekkel oldható meg, ráadásul ez a megoldás segédenergiát sem igényel.

8 Sick Buildig Syndrome (SBS): 1986 óta a WHO által is elismert „betegség” neve. Konkrét kiváltó okai egyelőre ismeretlenek, de ezek összefüggésbe hozhatóak a „beteg” épületekben kialakuló egészségtelen fizikai környezettel. Leggyakrabban légkondicionált középületekben fordul elő, például ahol több számítógép, nyomtató, fénymásoló működik, illetve ahol nagyobb mennyiségű iratot iktatnak és nem történik kellő minőségű és mennyiségű frisslevegő-bevezetés.
Tipikus tünetei a letargia, koncentrációzavarok, fejfájás, nyálkahártya irritáció. Ezek az épület mikroökonómiájától való elszakadás esetén csillapodnak, vagy gyakrabban teljesen megszűnnek.
Vissza